Nniusz
A fajta szrmazst tekintve tmeges angol flvr a melegvr igs lfajtk egyik legtmegesebbike. Az idk sorn kt f tpusa alakult ki a nagyobb s ltalban fekete szn mezhegyesi, s a kisebb, szikrabb s fknt pej szn hortobgyi. A kt tjfajta kztt egyre cskken a genetikai klnbsg, de a tpus klnbzsge jl szembetl. A nniusz legfbb jellegzetessge a test nagysgval arnyos, kiss durva flkos - esetenknt kosfej. Nyaka - az arab s spanyol-npolyi nagy befolys sknek ksznheten - magasan-, a telivrezett egyedeknl kzpmagasan illesztett kzphossz, olykor rvid, nem elgg velt. Marja kzpmagas, izmos, telt. Hta hossz, kzphossz, szles, jl izmolt. Fara elg nagy terjedelm, enyhn lejts, hossza nem ri el a flvr lovak farhosszsgt. Mellkasa dongs, kevsb mly. Igs jellegnek megfelelen szgye szles, igen jl izmolt. zletei terjedelmesek, inai szrazak. A hasonl testnagysg s tmeg eurpai melegvr fajtk kztt a nniusz rendelkezik a legszrazabb inakkal s zletekkel. Lbhibk elfordulnak, ennek ellenre kllemben elg egyntet.
Mretei: bottal mrt marmagassga: 155-165 cm, szalaggal mrt marmagassga: 167-180 cm, vmrete: 180-210 cm, szrkrmrete: 22-24 cm. Szne: pej, sttpej, fekete. |