D�MALOVAGL�S

T�bb ezer �ve t�rt�nt, nem is tudjuk pontosan, ki tal�lhatta fel. Egyes t�rt�n�szek szerint m�r a korai nom�d n�pekn�l el�fordulhatott, hogy kisgyermekeket �s terhes asszonyokat oldalt �ltettek fel a l�ra vagy m�s h�tas �llatra, hogy k�nyelmesebben viselj�k el a hossz� utaz�st.

OSWALD BARBARA:
A d�manyereg t�rt�nete

A legels� olyan nyergek, melyek val�ban abb�l a c�lb�l k�sz�ltek, hogy a lovas oldalv�st �lj�n rajtuk, a 12. sz. k�rny�k�n alakulhattak ki a K�zel-Keleten, ill. Egyiptomban.
A 14. sz�zadban Anna kir�lyn� n�pszer�s�tette, hogy a kor h�lgyei �It�z�k�kh�z m�lt�an utazhassanak. Az akkor haszn�lt korai d�manyergek nem is hasonl�tottak a ma haszn�latosakhoz: a h�lgyek teljesen f�loldalt �ltek rajta, a nyeregnek sokszor karf�ja is volt, mint egy igazi karossz�knek.
A 16. sz.-ban a m�lhanyergek voltak nagy hat�ssal r�. Ekkor m�r a d�manyereg egy szarvval rendelkezett, mely jobb oldalt k�z�pen helyezkedett el. A szarvat Medici Katalin feljebb tetette, �gy �tvethette rajta a l�b�t, nagyobb biztons�gban �rezve mag�t. A kengyel haszn�lat�t is � vezette be.
A 19. sz.-ban fejlesztett�k ki a m�sodik szarvat, ett�l kezdve az el�kel� h�lgyek ilyen nyerget haszn�ltak vad�szathoz, s�talovagl�shoz. Akkoriban nem is tartott�k illend�nek, ha egy h�lgy lovagl� �l�sben lovagolt.
A d�manyereg, vagy ahogyan sokan nevezik, „amazon nyereg", az 1930-as �vekben kisebb�, k�nnyebb� v�lt, szerkezete er�sebb lett. Kialakult a modern d�manyereg!
1900. �s 1930. k�z�tt nagy nevek: Owen, Meyhew, Whippy, Champion&Wilton, Martin&Martin k�sz�tett�k klasszikus darabjaikat.
A m�sodik-vil�gh�bor�t k�vet� �ltal�nos elszeg�nyed�s �s a n�k az ir�ny� t�rekv�sei, hogy a versenyeken a f�rfiakkal egy�tt rendes lovagl� �l�sben indulhassanak, nem telt j�t a d�manyereg n�pszer�s�g�nek. A n�i nyereg let�nt a sz�npadr�l, mint azon
id�k maradv�nya, amikor er�s sz�tv�laszt�s volt f�rfi �s n� k�z�tt.
A st�lus csak 20-30 �ve kezdett �jj��ledni. B�r elmondhatjuk, hogy renesz�nsz�t �li, a d�manyereg ma m�gis kuri�zumnak sz�m�t.
A lovak �s a n�i nyereg szeretete olyan er�s, hogy az angol �llami pecs�t a kir�lyn�t lovon, n�i nyeregben mutatja. Ilyen p�ldak�ppel a d�malovagl�s nem is halhatott ki Angli�ban!
Az 1974-ben alap�tott „Side Sadie Association" (N�i Nyereg Egyes�let) "1200 tagot tart sz�mon. �vente egyszer k�zik�nyvet adnak ki tagjaik sz�m�ra, ismertetik a versenyek szab�lyait, valamint elismert b�r�k �s kik�pz�k list�j�t Az �vente, ny�r v�g�n megrendez�sre ker�l� „Nemzeti show" keret�ben a legjobb lovarn�ket „Az �v n�i nyereg lovasa" c�mmel t�ntetik ki.
Mind Franciaorsz�gban, mind Sv�dorsz�gban �s N�metorsz�gban szervezetekk� alakultak a n�i nyeregben lovagl�k. Hollandi�ban a lovas rend�rs�g tagja a n�inyereg egyes�letnek.
2003-ban Magyarorsz�gon megalakult a Magyar D�malovas Egyes�let...

A J� D�MANYEREG 

M�r a d�manyereg v�z�n is l�tszik a jelent�s k�l�nbs�g, amely megk�l�nb�zteti a t�bbi nyeregt�l. Form�ja aszimmetrikus �s egy �gynevezett szarvat-k�p�t, k�pagombot- tal�lunk rajta. L�tezik jobb illetve bal oldalas nyereg, de a balos az elterjedtebb, ez�rt p�ld�nak n�zz�k ezt. A nyeregp�rn�k t�m�ttebbek, mint m�s nyergekn�l, de nagyon fontos, hogy a k�z�tt�k fut� bar�zda megfelel�en sz�les legyen. Ha a t�vols�g nem megfelel� a nyereg k�nnyen elcs�szik, elfordul �s a l� h�ta megs�r�lhet . A p�rn�k t�m�se akkor megfelel� ha felnyergelt lovon lovas n�lk�l a nyereg bal oldala kiss� felemelkedik �s a nyeregp�rn�k k�z�tti bar�zda a l� gerinc�t�l k�zvetlen jobbra helyezkedik el. A bar�zd�nak k�z�pre kell ker�lnie ha a lovas fel�lt a nyeregbe. Hossz� haszn�lat sor�n a baloldali p�rna vesz�ti el el�bb az alakj�t, mert a t�m�anyag a r�nehezed� s�ly hat�s�ra �sszet�m�r�dik. A rossz, jobbra vagy balra d�l� nyereg megakad�lyozza a lovast a korrekt �l�sben �s az �lland� f�loldalas terhel�s a l� h�t�nak s�r�l�s�hez vezet.   A jobb oldali nyeregsz�rny sokkal kisebb, csak arra szolg�l, hogy a felr�nt�sz�jakat  eltakarja, a bal oldali pedig az�rt nagyobb , hogy ne engedje a lovas l�b�t a l� nyak�hoz �rni. A d�manyeregnek k�t szarva van. A r�gz�tett szarv a legfontosabb t�nyez� a megfelel� nyereg kiv�laszt�sakor, mivel helyzete  ut�lag m�r nem v�ltoztathat�. A r�gz�tett szarv hat�rozza meg, hogy a lovas mennyire k�pes tests�ly�t a nyereg k�z�ppontj�ba helyezni �gy, hogy jobb combcsontja p�rhuzamos legyen a l� gerinc�vel. Ha a lovas l�ba vastagabb, a szarvnak lejjebb kell lennie, �s feljebb, ha v�konyabb. Karcs� h�lgyek egy kis p�rn�t tehetnek a t�rd�k �s a szarv k�z�, ezzel jav�tva �l�s�ket. A csavarokkal r�gz�tett ugr�szarvn�l m�s a helyzet, ez �ll�that�. A nyergen �ltal�ban van m�g egy plusz csavarbemenet, melynek seg�ts�g�vel a szarv poz�ci�ja megv�ltoztathat�. A csavaroknak az ig�nybev�tel ir�ny�b�l ad�d�an balmeneteseknek kell lenni. Az ugr�szarv alapja egy f�mr�d , amelyet sz�ks�g eset�n meg lehet hajl�tani vagy �ppen kiegyenes�teni, hogy a szarv a lovas l�b�hoz jobban illeszkedjen. A k�t nyeregsz�rnyat �ltal�ban egy sz�j k�ti �ssze. Erre az�rt van sz�ks�g, hogy a jobb oldali nyeregsz�rny ne lebegjen. A d�manyergen m�g egy plusz sz�jat –hevedert- tal�lunk: a kiegyenl�t�sz�jat. mely seg�t a nyerget egyenesen tartani. Az amerikai t�pus� d�manyergeken hi�nyzik a kiegyenl�t�sz�j, ott egy m�sik heveder van helyette. �l�sb�rnek �ltal�ban szarvasb�rt szok�s haszn�lni, mert az kev�sb� cs�szik. A kengyelsz�j igen sokf�le lehet  azonban nagyon fontos, hogy legyen rajta valamilyen biztons�gi szerkezet, amely kiold megakad�lyozva ezzel, hogy a l� lovas�t beakadt l�b�n�l fogva mag�val vonszolja. Az �l�s teljesen egyenes, nincsen benne �v vagy m�lyed�s mivel ez megakad�lyozn� a lovast abban, hogy egyenesen �lj�n.  Az �l�s alakja akkor megfelel�, ha a lovas k�nyelmesen ki tud egyenesedni benne, �s ugrat�skor a felemelked�s sem okoz neki gondot. Az �l�s hossza akkor j�  ha van m�g k�r�lbel�l 5 centim�ternyi szabad hely a lovas m�g�tt. Ha a t�vols�g hosszabb az nem baj, de ha r�videbb az komoly probl�m�kat okozhat, mert  a lovas s�lya t�lzottan lenyomja a nyereg h�tulj�t �s a l� h�ta megs�r�lhet. �ltal�ban egy 160 cm-s h�lgynek 40 cm hossz�s�g� �l�s megfelel�, �s minden + 7,5 cm-re m�g 2,5 cm –t sz�molhatunk. A nyeregal�t�tekn�l arra figyelj�nk, hogy a d�manyereg �ltal�ban hosszabb mint az ugr� vagy  d�jlovas nyergek , ez�rt miel�tt al�t�tet v�s�roln�nk m�rj�k meg nyerg�nk hossz�t. �rta: Eper Barbara Forr�s: Darvas Katalin :A d�manyereg , A Nemzetk�zi D�malovas Sz�vets�g kiadv�nyai M�r tudjuk milyen a j� d�manyereg, n�zz�k meg a j� d�manyerges lovat, �s azt hogyan szoktassuk hozz� lovunkat a d�manyereghez! K�vetkez�: A d�manyerges l� �s a d�manyereghez szoktat�s

Gyakorlatok a helyes �l�s elsaj�t�t�s�hoz

1. Gyakorlat: Pr�b�ljon meg min�l jobban elfordulni der�kban mindk�t ir�nyba. A fordul�s balra term�szetesen k�nnyebben fog menni, ez�rt ink�bb a jobbra fordul�st kell gyakorolni, mivel ez seg�t abban, hogy a jobb v�ll�t j�l h�tra tudja venni 2. Gyakorlat: Ny�jtsa ki mindk�t kez�t a feje f�l� �s n�zzen az �g fel�. Ez a gyakorlat seg�t abban, hogy fels�test�t t�nyleg kiegyenes�tve tartsa. A fej a gerinc folytat�sa, ez�rt azt is gyakorolnia kell, hogy ezt is ide�lis helyzetben tart 3.Gyakorlat : Ha arra hajlamos, hogy g�rb�n tartsa v�llait , akkor karj�t el�re h�tra kell lengetni a t�rzse mellett. N�ha csak a jobb karj�val k�r�zz�n, mivel n�i nyeregben k�l�nleges figyelmet kell a jobb v�llnak szentelni 4. Gyakorlat :  Hajoljon annyira el�re, hogy �l�csontjai kiemelkedjenek a nyeregb�l �s a s�ly�t a jobb fels� combja tartsa meg. Ezzel egy id�ben veregesse meg lov�nak nyak�t. Ez j� gyakorlat a k�nny� �l�s elsaj�t�t�s�ra.  A terhel� �l�s elsaj�t�t�s�ra j� gyakorlat ha h�trad�l a nyeregben addig am�g lova far�t meg tudja veregetni mindk�t kez�vel egyszerre. �rta: Eper Barbara